Sziasztok!

Lassan egy éve, hogy Dagi, vagyis mióta nálunk van, Moha velünk él. Mondják, hogy tulajdonképpen nem is a gazda választja a macskát, hanem fordítva, és ez tényleg így van; el se tudnánk nélküle képzelni az életet, a családunk teljes jogú tagja. Szóval neked/nektek is nagyon hálásak vagyunk érte, és persze a munkádért, amit a cicákért teszel!

Szóval, Moha. Szerintem szuperül érzi magát, nagyon szociális, jó humorú, kedves, bújós, okos, kiegyensúlyozott öregúr, és (lekopogom) az egészsége is jól szolgál. Nem mondom, hogy egy pörgős valaki, de ha ennyi idősen ilyen karban leszek, nagyon fogok örülni. Bárki jön hozzánk vendégségbe, egyből a macsek a lakás sztárja, imádja a simit, és sokat beszélget. � Nem is tudnék rosszat mondani róla, kivéve talán, mikor ellopott egy szál nagyon minőségi és szemérmetlenül drága kolbászt a táskámból, pillanatok alatt megrágta mindkét végét, és ráhányta a barátom új, fehér cipőjére. ��‍♀️��‍♂️ Hát ezt leszámítva nagyon rendes lakótárs, ebben a melegben sokat heverészik a padlón, és a barátom vett neki egy hűtőmatracot is, ezt is imádja. Most éppen egy nagy cipősdoboz a sláger, küldök is fotót róla.

Jó hétvégét kívánunk nektek!
Moha, Bence, Anna