Sajnos nekik nem sikerült az orvosi kezelések ellenére sem életben maradni, elhunytak. Iszonyatos hasmenésük volt amit nem tudtunk megállítani .
Engem mindig nagyon visszavetnek a halálok. Nem tudom feldolgozni! Nem tudom elfogadni!
Igazságtalannak tartom!
Tehetetlenség érzése és a tömény fájdalom uralkodik el rajtam minden egyes alkalommal.
S a könnyek azok sosem apadnak .
A 12 év alatt elvesztett sok sok babacica angyal ott él a szívemben meg a tudatom mélyén!
És nem tudok mást tenni mint elnézést kérni tőletek, hogy ezt a sok borzalmat át kellett élnetek. Megszülettetek, 5 hetesen, mikor a mamival kellene lennetek, ti az utcákat rójátok apró lábaitokkal. Ételért kuncsorogtok, amikor szopnotok kéne.
Nem tudtam megakadályozni a születésetek és most a halálotok sem!
A halálotok annak a lelkén szárad aki nem ivartalaníttatta a mamit mert minek?
És mégis a mi lelkünk sír nem az övé, ő nyugodtan alszik...
Nyugodjatok békében apróságok, legyen fent sokkal jobb sorotok a cicaangyalok között!