Levelet és képeket kaptunk Cérnáról, egy örökbe adott cicánkról, megosztjuk veletek is. A sorok magukért beszélnek:

"Kedves Tilda, Kedves Blogosok!

Találkoztunk a tavaszi örökbefogadó napon a Récsey Centerben, ahol arra kértetek, hogy írjam meg Cérna történetét.

Először is volt egy szép vörös kölyök cicám, Ő volt a mindenem. Viszont 10 hónapos korára kiderült, hogy FIP-es, így el kellett altatnom. Teljesen összetörtem, és azt mondták, nem vihetek haza 3 hónapig semmilyen állatot.

Ekkor eszembe jutott, hogy mi lenne, ha egy idősebb cicát fogadnék örökbe, mert ők sok mindenen átmentek lelkileg is, és már nem nagyon tudnak bízni a gazdákban. Persze kicsit aggódtam, de gondoltam elkezdek nézelődni. Erre az expressz.hu hirdetési oldalon megláttam a Macskamentők Alapítványnál Cérna képét, és első látásra szerelem volt. Mindez 2012. szeptemberben történt  :)

Szegény Tildát az elején hetente, aztán naponta hívogattam, hogy meg van-e még Cérna, majd 2012. november 1-én, végre eljött a nap amikor elhozhattam!!! Megbeszéltük Tildával, hogy odamegyünk hozzá és elhozzuk. Bementem hozzá és rögtön meghallottam a nyávogását és megláttam őt, a gyönyörű szép kandúr cicát. Rögtön odajött hozzám, dorombolt, sőt a szerződés írása közben az ölembe ugrott.

Miután elköszöntünk Tildától, beraktuk a szállító boxba és haza indultunk. Viszont észrevettem, hogy nem szereti a boxot, mert egész úton tépte a rácsot, nyávogott, repültek a karmai is. Amikor hazaértünk rögtön kiszedtük, így kicsit megnyugodott és elkezdett ismerkedni a helyével. Bevallom őszintén, kicsit féltem tőle, mert azért mégis egy idegen macska volt.

Azután lassacskán elkezdett közeledni hozzám. Most már ott tartunk, hogy csak az én ölemben alszik, fekszik és meg kell vele osztanom a párnámat is :D Ha például a párom ott alszik, akkor csak a lábamhoz fekszik, és csak később bújik oda.

Most hogy már több mint 6 hónapja velünk van, örülök, hogy örökbe fogadtam. Ebben a cicában rengeteg szeretet és fájdalom is van egyszerre, de remélem, lassan már bízik bennem. Közben áprilisban 3 éves lett.

Kedvenc időtöltése és fura szokásai: amikor elhoztam, vettem neki egy játék egeret és már alig maradt belőle valami, de azóta is, ha veszek neki újat, akkor is a régivel játszik. Alszik a kedvenc párnáján vagy a kaparófán, vagy az ölemben. Van olyan ajtó, amit kinyit. Csak a csapból iszik. Órák hosszat nézelődik az ablakban. A virágokat megeszi. És a nála kisebb kutyát megveri :) Szerencsére bútorokat és egyéb tárgyakat nem bánt, sőt most már megtanultam levágni a körmét is.

Egyelőre ennyit tudok róla mesélni, de másoknak is üzenem, merjetek örökbe fogadni !!!!

Üdv: V. Judit"