Apuleius • 3 nap
Hunyadi Mátyást, 1458 februárjában jelentős részben azért választotta meg az országgyűlés - Szilágyi Mihály és Garai László hathatós "előkészítése" nyomán - királlyá, mert a nagy törökverő hús, Hunyadi János fia volt, így joggal várhatták tőle apja politikájának, sikereinek a folytatását.
Noha 1456-ban II. (Hódító) Mohamed szultán jelentős vereséget szenvedett Nándorfehérvár ostrománál, de az oszmán támadások hamar újrakezdődtek.
A szultán 1459-ben elfoglalta Szendrőt - ezzel végleg felszámolta Szerbia maradékát is.
1463-ban Bosznia következett: a szultáni fősereg rövid idő alatt, mintegy 70 (!!!) kisebb-nagyobb erősséget foglalt el.
Tomasevics István bosnyák király Jajcát várát próbálta megvédeni - de sajnos kudarcot vallott. A török elfogllata a várat, a királyt kivégeztette - ezért a bosnyák államiság évszázadokra meg is szűnt.
Újabb "ütközőállam" esett ki a magyar védelmi rendszerből.
Mátyás - édesapja korábbi stratégiáját követve - az év őszén lendült támadásba seregével.
Kitartó ostrom után, Karácsonykor foglalta el Jajcát - amely hosszú időre a magyar védelem egyik kulcsává lett.
1464-ban Mátyás elérkezett életet csúcspontjára: a Szent Koronával, Székesfehérvárott, az esztergomi érsek érvényesen magyar királlyá koronázta.
Az év őszén Szapolyai Imre indult seregével Boszniába -és sikerült is elfoglalni Szrebernik várát, tovább erősítve védelmünket.
A Luxemburgi Zsigmond által megkezdett politikát folytatva ekkor már kettős végvárrendszer védte hazánkat - részben "előretolva", eredetileg bosnyák területen.
A következőkben Mátyás inkább nyugat felé fordította tekintetét és a cseh tartományok meghódításáért indított háborút.
1474-ben azonban egy török "portyának" sikerült az ország szívébe hatolnia és Váradot is kifosztania. Ez megtépázta az uralkodó népszerűségét - valamit tennie kellett.
Két évvel később, 1476-ban a király megint a telet választotta a hadműveletek időpontjául. Célpontja a Száva déli partján épült Szabács volt.
Februárban sikerült is elfoglalnia a palánkból épült várat. Az esemény irodalmi jelentőséggel is bír, ugyanis a vár viadalát beszéli el a legrégebbi eredetiben fennmaradt magyar nyelvű históriás ének.
1477 körül Mátyás megtalálta azt a férfiút, aki temesi ispánként, sok déli vármegye erőforrásait mozgósítva alkalmasnak bizonyult a déli végek védelmére: ő volt Kinizsi Pál.
Ő ekkor már - a király adományaként - Nagyvázsony birtokosa volt.
Hamarosan nagy szükség lett rá és csapataira, mert 1479-ben újabb, erős fosztogató portya indult Erdélybe. Báthory István erdélyi vajda csapatai túlerővel néztek szembe Kenyérmezőnél (a Maros mentén). Aztán megérkezett Kinizsi a hadával - és a magyar hadak nagy diadalt arattak.
1481-ben, három évtizedes uralkodás után meghalt Hódító Mohamed. Utóda, II. Bajezid békésebb természetű volt.
Ekkortájt történt, hogy Mátyás és a török megbízottak titkos alkut kötöttek: a török csapatok vállalták, hogy Ausztria fosztogatására indulván nem fosztogatnak magyar (horvát) területen átvonulván. Persze ezt nem mindig tartották be - így adódott is néha diplomáciai perpatvar az 1480-as években a két fél között.
Mindazonáltal Mátyásnak 1476 után már nem kellett személyesen hadat vezetnie délre - így tudott komoly hadi sikereket elérni ekkor - és így foglalhatta el Bécset 1485-ben.
